Agy

Ősagy

  • agytörzs (pons, köztiagy, hypo)
  • kisagy (cerebellum)

Nagyagy

  • velőállomány (a kéregállomány alatt)
  • kéregállomány (ami a velőállományt borítja)

Az agy biológiai funkciója:

Testünk elektronikus-biokémiai vezérlőegysége. Bioszámítógép. Összekötő kapocs (konverter, adat-átalakító) a lélek (az érző lény) és a szervek (hatáskifejtési egységek) között. Az agy nem közönséges szerv. Érzékeli, koordinálja, és “üzemelteti” a testünk szerveit, s az azokat felépítő sejteket. Az agy kizárólag érzelmeinkből dolgozik. Érzelmi információkat a szervtől és a lélektől is kap. Egy emészthetetlen táplálékfalat és egy emészthetetlen konfliktus között azonban nem tud különbséget tenni.

Fontos, hogy az agy csak vészhelyzetben (konkrét feltételek esetén) kapcsol be különprogramot. A külvilági konfliktus érzettársítása az egyén lelkében jön létre, és ha azt érzi, úgy érzi, és huzamosabb ideig jellegzetes tartalmú érzelmi kilengése van, az agy ezt feltétel nélkül komolyan veszi. A külvilágra vonatkozólag nincs önálló ítélőképessége. Az érzékelésen túl megítélni valamit, eldönteni, hogy valami igaz vagy sem, hogy vészhelyzet van – vagy sem, a lélek (a tudat, az élőlény) dolga. Az agyunk nem tesz különbséget valós és elképzelt esemény között! (citrom-teszt) Az agy egy igen fejlett, élő sejtekből álló vezérlőközpont, kapcsolóközpont. Élő sejtekből áll, viselkedése mégis gépies. Programokkal dolgozik, és becsapható!